Közúti baleset okozása: mikor bűncselekmény és mikor „csak” szabálysértés egy koccanás?

Közúti baleset okozása | Dr. Homoki Balázs ügyvéd - Kecskemét

Egyetlen figyelmetlen pillanat egy kereszteződésben — és onnantól kezdve nem csak a lökhárító sérül, hanem az is eldől, hogy szabálysértési vagy büntetőeljárásban kell-e helytállnia. Nálam szinte hetente felmerül ez a kérdés: „Ügyvéd úr, ez most bűncselekmény vagy megússzuk bírsággal?” A válasz szinte mindig ugyanazon a néhány napon múlik.

A választóvonal: a nyolc napon túl gyógyuló sérülés

A közúti baleset okozása az egyik leggyakrabban induló közlekedési büntetőeljárás Magyarországon, az ittas vezetés mellett. A jogalkotó azonban nem minden koccanást büntet egyformán: a döntő kérdés az, hogy a balesetben megsérült személy — nem a járművezető, hanem egy másik résztvevő — sérülése nyolc napon belül vagy azon túl gyógyul-e.

• Ha a sérülés nyolc napon belül gyógyul, az eset a szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.) 219. § (1) bekezdése szerinti közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértésnek minősül.

• Ha a sérülés nyolc napon túl gyógyul, a cselekmény már a Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény, Btk.) 235. §-a szerinti közúti baleset okozása vétségét valósítja meg.

GYAKORLATI TANÁCS A gyógytartam kérdése orvosszakértői kérdés és utólag ritkán vitatható eredményesen. Éppen ezért az első napokban rendkívül fontos, hogy a sérült fél orvosi ellátása, a lelet és a kontrollvizsgálatok dokumentáltak legyenek — ez alapozza meg (vagy zárja ki) a büntetőjogi felelősséget.

Mit mond a törvény?

A Btk. 235. §-a szerint közúti baleset okozását az követi el, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz. A törvény az alábbi lépcsőzetes büntetési tételeket határozza meg, attól függően, hogy a baleset milyen eredménnyel jár.

Fontos ugyanakkor, hogy a törvényi büntetési tétel felső határa nem jelenti azt, hogy a bíróság minden esetben szabadságvesztést szab ki. A gyakorlatban alapesetben jellemzően pénzbüntetés és járművezetéstől eltiltás a tényleges szankció.

ÜGYVÉDI MEGJEGYZÉS A törvényben szereplő „egy évig terjedő szabadságvesztés” sokakat megijeszt — pedig a bírói gyakorlat szerint tényleges, letöltendő szabadságvesztésre alapesetben szinte kizárólag akkor kerül sor, ha az elkövető büntetett előéletű, visszaeső, vagy különösen súlyos következmény (maradandó fogyatékosság, tömegszerencsétlenség, halál) áll fenn. A védekezés célja éppen az, hogy ez a különbség a hatóság és a bíróság előtt is látszódjon.

Járművezetéstől eltiltás és a jogosítvány helyszíni elvétele

A közúti baleset okozása esetén — szemben az ittas vezetéssel, ahol az eltiltás kötelező — a bíróság mérlegelési jogkörben dönt arról, hogy alkalmaz-e járművezetéstől eltiltást. A Btk. alapján erre akkor van lehetőség, ha az elkövető az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követte el a bűncselekményt. A mérlegelésnél a bíróság figyelembe veszi többek között:

• az elkövető közlekedési előéletét és a balesetmentesen levezetett kilométerek számát,

• a gondatlanság fokát és az elkövetés körülményeit,

• hogy a gépjármű használata a munkavégzéshez, a mindennapi életvitelhez elengedhetetlen-e.

Az eltiltás gyakorlatban jellemzően más büntetés (pénzbüntetés) mellett szerepel, tartama pedig az eset súlyától függően hónapoktól évekig terjedhet. Emellett a rendőrség a helyszínen kötelezően elveszi a vezetői engedélyt, ha a gyanú maradandó fogyatékosságra, halálra, kettőnél több ember halálára vagy halálos tömegszerencsétlenségre irányul — ez azonban átmeneti intézkedés, nem azonos a bíróság által kiszabott eltiltással és a később kiszabott eltiltás tartamába beleszámít.

Mit tegyünk a helyszínen — és utána?

TEENDŐK A HELYSZÍNEN

1. Elsőként győződjön meg arról, történt-e személyi sérülés és szükség esetén hívjon mentőt.

2. Helyezze ki az elakadásjelző háromszöget a további balesetek megelőzésére.

3. Ha nincs személyi sérülés és a felelősség nem vitatott, a „kék-sárga” bejelentőlap kitöltésével rendezhető az ügy — a károkozónak öt, a károsultnak harminc napon belül kell bejelentenie az igényt a biztosítónak.

4. Ha személyi sérülés történt vagy a felelősség vitás, hívja a rendőrséget és készítsen saját fotó- vagy videófelvételt a helyszínről, mielőtt a járművek elmozdulnának.

5. A rendőrségi jegyzőkönyv aláírását jogában áll megtagadni mindaddig, amíg az a történteket pontosan nem rögzíti.

A közúti baleset okozása minden esetben megalapozza a sértett kártérítési és sérelemdíj-igényét is, amelyet a károkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítójával szemben, a büntetőeljárástól függetlenül lehet érvényesíteni. Kisebb súlyú ügyekben az ügyészség engedélyezheti a közvetítői eljárást, amelynek keretében a gyanúsított és a sértett megállapodhat az ügy rendezéséről — ez a gyanúsított számára az eljárás megszüntetését, a sértett számára pedig a egyfajta jóvátételt teheti lehetővé.

Összefoglalás

A közúti baleset okozása minden esetben egyedi mérlegelést igénylő ügy: a nyolc napos gyógytartam-határ, a szabályszegés és a sérülés közötti ok-okozati összefüggés, valamint a gondatlanság foka mind olyan kérdések, amelyeknél a korai, felkészült jogi képviselet jelentősen befolyásolhatja a kimenetelt — a pénzbüntetés mérséklésétől akár a felmentő ítéletig. Nálam az első lépés mindig a tényállás és a rendelkezésre álló bizonyítékok (jegyzőkönyv, szakvélemény, felvételek) alapos áttekintése, még a gyanúsítotti kihallgatás előtt.

Közúti baleset okozása ügyében keres ügyvédi képviseletet?

Kecskeméti irodánkban közlekedési jogi tapasztalattal segítek a védekezés felépítésében, a szakvélemények értékelésében és az eljárás során büntetőjogi védelem ellátásában.

KÉRJEN KONZULTÁCIÓT