Társasházi közös képviselők kötelező nyilvántartásba vétele

Közös képviselők kötelező nyilvántartásba vétele | Dr. Homoki Balázs ügyvéd

A 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Társasházi törvény) 2024. október 1. napján hatályba lépett módosítása értelmében a társasházi közgyűlés által megválasztott vagy társasház alapítása során megválasztásra kerülő közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke köteles tisztségét az ingatlan-nyilvántartásba legkésőbb 2025. május 1-ig bejegyeztetni.

Miért van erre szükség? Mi az új szabályozás célja?

•  Átláthatóság növelése: Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés biztosítja, hogy a társasház képviseletére jogosult személye könnyen és egyértelműen megismerhető legyen, elkerülve az esetleges utánajárást vagy bizonytalanságot.

•  A jegyző törvényességi felügyeleti szerepének erősítése: A módosítás elősegíti a társasházak törvényes működésének ellenőrzését, különös tekintettel arra, hogy a közgyűlések sok esetben a tulajdonosok érdektelensége miatt akadályokba ütközhetnek.

•  Hatósági eljárások során a megfelelő kapcsolattartás biztosítása: Az előírás elősegíti a hatóságok és a társasház képviselője közötti hatékony kommunikációt, különös tekintettel olyan ügyekre, mint például a teremgarázsokkal kapcsolatos elővásárlási jog gyakorlása.

Kinek a feladata a bejelentés és milyen költségekkel számolhatnak a társasházak?

A nyilvántartásba vétel kezdeményezése a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnökének kötelezettsége, azonban az ezzel járó költségeket a társasház közössége viseli. Tekintettel arra, hogy az eljárás során az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályokat kell alkalmazni, a bejegyzés alapjául szolgáló okirat ügyvédi ellenjegyzéssel ellátandó, továbbá az ügyvédi képviselet az eljárás során kötelező.

Az új törvény Inytv. 88. § (5) bekezdés 20. pont a) alpontja értelmében díjmentes a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke adatainak ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése, törlése és megváltoztatása, továbbá a közgyűlés által elfogadott számviteli szabályok szerinti beszámoló benyújtása és helyesbítése iránti földhivatali eljárás is. Ennek megfelelően a társasházaknak az állam felé nem kell eljárási díjat fizetni a bejelentés kapcsán. A jogi képviselet kötelező, vagyis ügyvéd közreműködése elengedhetetlen, így munkadíjával számolnia kell a társasházaknak.

A nyilvántartásba vétel elmulasztása

•  Ügyintézési akadályok: Bizonyos hatósági vagy bírósági eljárások lefolytatásához elengedhetetlen, hogy a társasház rendelkezzen bejegyzett képviselővel. Ennek hiányában a társasház jognyilatkozatai – például szerződéskötések vagy jogviták rendezése – érvényességi akadályba ütközhetnek.

•  Felelősségi kérdések: A közös képviselő felelősségre vonható, ha elmulasztja a nyilvántartásba vételt és ezzel kárt okoz a társasházközösségnek. Különösen akkor, ha a mulasztás következtében a hatósági ügyintézés akadályozottá válik vagy a közös költség behajtása ellehetetlenül.

Mi a helyzet a lakásszövetkezetekkel?

A lakásszövetkezetek nyilvántartását a cégbíróság végzi, így esetükben nincs szükség a földhivatali nyilvántartásba vételre. Ennek megfelelően a lakásszövetkezetek képviseleti rendje eltér a társasházakétól, mivel a bejegyzésük és a képviseletre jogosultak adatainak nyilvántartása a cégbíróság hatáskörébe tartozik.

Amennyiben Ön társasházban él vagy közös képviseletet lát el és a közös képviselők kötelező nyilvántartásba vétele kapcsán jogi közreműködésre van szükségük, készséggel állok rendelkezésükre! Ne hagyják az utolsó pillanatra az ügyintézést, keressenek bizalommal elérhetőségeimen!